Most picit fáj a szívem, most picit hiányzik, ami elmúlt régen, most nem azt teszem, amit tenni akarok, most nem az vagyok, aki lenni akarok!
2011. október 31., hétfő
hiába is siránkozok...attól nem lesz jobb...és én megtettem mindent...elmondtam neki...mentem utána. el kell fogadnom hogy nem kellek neki..hogy csak félreértettem a kedvességét...a mosolyát..azt a hihetetlen meseszép, hatalmas pozitív töltetű mosolyát... amit úgysem tudok elfeledni soha. nagyon fáj. igen. de ez van. el kell fogadnom hogy nem voltam elég jó neki. nem menekülök tovább a fájdalom elől. mert akkor sosem lesz vége....
2011. október 16., vasárnap
amíg vannak olyan emberek, akik féltékenyek rám, és gyűlölnek engem, és állandóan rólam beszélnek, addig valamit nagyon, de nagyon jól csinálok. ennek csak örüljünk, ezeket a gyógyíthatatlanul sérült lényeket az irigység kínozza. lassan sztároknak érezhetjük magunkat, mivel többet vagyunk emlegetve, mint egy átlagos ember. jól mondja a nagykönyv: " szeresd az ellenségeid, mivel ők a legnagyobb rajongóid! " :]
a könnyeim csak hullanak mint esőcsepp a patakba,
mert minden egyes könnycsepp a múltamból egy darabka.
egy kacsintás, egy mosoly, ölelésed mi hiányzik,
dobog még a szívem, de többé már nem virágzik..
ágyad mellett térdelek,kérlek téged ne hagy el,
szeretlek még nagyon a szerelmünket ne add fel.
mert ha rád gondolok, szétszakít a fájdalom,
és arcodat már csak fényképeken láthatom
mert tudtam én is milyen mikor az üresség felemészt !
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)