2011. május 24., kedd

  
Lassan sorvadok, lassan hamvadok el nélküled, nélküled.
Te vagy az ok, amitől boldog vagyok,
de most nem látok és nem hallok...
 A szobámban fekszem,
épp beléd betegszem.
Csak dúdolok egész nap,
a szomszédaim anyáznak.
Problémás vagyok,
biztos ezért nem akarod hozzám kötni az életed...
Túl jó drog a szerelmed.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése