Kínozlak.
Nem akarom.
Tudom.
Fáj nekem is.
A látszat.
Érzem az illatod.
Az érintésed.
Érezlek téged.
De te nem akarod.
Félsz tőlem.
Tudom, miattam.
Én tehetek róla.
Elvettem tőled az életedet.
Hisz te is rám vársz.
De nem mutatod.
Csak érzem.
De hát pont ez a lényeg.
Nem érted?
Minden apró elmlék, elkapott pillantás, régi illat.
De hát ez Te vagy!
Mindent máshogy csinálnék.
Megváltoznék.
Hát nem érted?
Szeretném...
De te nem akarod, egy pillantás, mintha te is éreznéd...
De nem.
Ez csak a látszat.
Elfelejtettél.