sok mindent szeretnék mostanában, de legfőként azt, hogy bárcsak itt lehetnél mellettem. furcsa, de nem emlékszem rá, hogy mielőtt megismertelek, mikor sírtam utoljára. mostanában meg úgy látszik, hamar kicsordul a könnyem... te viszont valahogy értelmet adsz még a szomorúságnak is, úgy közelíted meg a dolgokat, hogy attól enyhül a fájdalmam. drága kincs vagy, ajándék, s ha majd újra együtt leszünk, addig akarlak a karjaimban tartani, amíg lesz bennük elég erő, hogy ezt meg tehessem. sokszor csak az tartja bennem a lelket, hogy gondolatban veled lehetek.