2011. június 16., csütörtök

  
Gyakran úgy érzem, túl sok volt, mit eddig, eddig vártam tőled. Gyakran kitörölnék mindent, ami még mindig emlékeztet rád. De sokszor önmagamtól nyitom ki az ajtót, azt várom, hogy egyszer majd ott állsz. Hangok nélkül mondod el, hogy szíved mélyén te is csak rám vársz!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése