Van, hogy kócos a hajam, elmosódik a sminkem, kint van a seggem, pizsiben nyitom ki az ajtót, elfelejtek este fogat mosni, rólad álmodok, elképzelem a csókod, azzal a pulcsival alszok ami  rajtam volt, amikor utoljára megöleltél, sírva alszok el, hazudok mindenkinek, hogy nem érdekelsz, azt mondom, hogy azért imádkoztam, hogy ne szeress belém, de igazából azért, hogy örökké szeress. Megeshet, hogy rejtett számon hívlak fel, csak hogy halljam a hangod  vagy , hogy megnyitom az ablakot, hogy ma aztán rádírok, aztán csak leragadok a képednél... Elfelejtünk dolgokat. Érzünk valamit. Majd eltűnik minden szó, mintha mi sem történt volna. Pedig én mindent próbáltam megtenni érted. Engem igazából talán csak az bánt, hogy most nem velem vagy együtt... Mindenesetre egy percig ne hidd, hogy azért vagyok most veled ilyen flegma, mert összetörted a szivem vagy mert már utállak... nem... épp azért mert ez még mindig nem igy van!