Nem érdekel, mit gondolsz, most a fájdalom vakít el, mert utálom, ha valaki játszik a szívemmel.(én)

 

"Aki számít, azt te sosem látod, aki valamit is akar, az a jóbarátod, aki megesküszik, hogy jóbarát vagy, pedig többnek tart, mint egy jóbarátnak. Az a sumák fajta, az sosem mondja, csak nevetgél, hogy neki nincsen gondja, pedig elevenen eszi meg a penész érted. Sokra képes, aki szeret Téged!"

Lehunyt szemmel is látlak téged, eltudom képzelni veled az életem. Az első csókomból már éreztem, több vagy nekem mint az életem...

És ó, azoknak a szemeknek a barnasága, amitől az ember kapható lesz minden marhaságra.

Tudod olyan ritkán jön össze, hogy két ember igazán szeresse egymást. Vagy az egyik szerelmes és a másik elfogadja vagy csak valami összetartja őket. Fogadj meg tőlem egy tanácsot: ne okozz másoknak bánatot, meg szenvedést. Ha szereted őt, úgy tedd, hogy ő is boldog legyen. Hisz olyan rövid ez az élet és annyira kevés jó dolog jut belőle, hogy azt a pici kis örömet el kell fogadnunk ami néha jut.

Ne feledd, hogy az igazi szerelem nem a dombornyomásos meghívókról szól. Az igazi szerelemre akkor bukkansz, amikor legkevésbé várod. Igaz szerelem megkockáztatni, hogy nem lesz "boldogan éltek, míg meg nem haltok", az igaz szerelem megfogni a férfi kezét, aki annak szeret, aki vagy, és azt mondani: nem félek hinni benned. Egy ilyen szerelem mindent túlél.

Én egy végzet asszonya típus vagyok, mindenhonnan elveszek egy kicsit, de nem engedem túl közel magamhoz egyik pasit sem, továbblibbenek.

Egy gyönyörű szombati napon a távolba néztem, de nem ugy ahogy azelőtt most teljesen belemélyültem. Rengeteg dologra jöttem rá de ami a legfontosabb , a legeslegfontosabb: Hogy ennyire szerelmes életemben még sohasem voltam és nemis leszek többé,mert egy az a fiú akit annyira imádok, elrabolta a szívemet és az életem csak róla szól!

♥

 Kislány koromban hittem a hercegnős mesékben,mégsem akartam olyan lenni mint ők. Most is csak boldogságot kérek nem pedig egy Álom világot. Szerelmet ami rávezet a boldogságra, Igaz barátokat akik megmutatják neked hogy van miért élned! Gyönyörű családot , ahol téged mindig örömmel várnak. Ha ez megvan teis egy hercegnő vagy, a te elképzelésed szerint egy boldog hercegnő aki küzdött a boldogságért és megkapta :)

Nemtudom most mifáj a legjobban, az igazság hogy egy egész élet se lenne rá elég hogy elsoroljam. :\

A legjobb barát az, akivel együtt nevettél és sírtál. A legjobb barát az, aki szereti és elfogadja az összes fura ügyed. A legjobb barátod az, akinek a pólója foltos a szempillafestékedtől, a sok sírás miatt. A legjobb barátod az, aki csak rád néz, és egy egész párbeszéd lezajlódik köztetek anélkül, hogy egyszer is kinyitnátok a szátokat. A legjobb barát az, aki a legrosszabb állapotodban is látott és azt mondta: te vagy a legjobb. A legjobb barátod az, aki harcolt érted és megvédett akkor is, mikor tudta hogy, nincs igazad. A legjobb barátod az, aki őszintén mondhatja azt, hogy szeret. A legjobb barátod az, aki seggbe rúgott és ráébresztett, mikor valami nagy hülyeséget akartál tenni. A legjobb barátod az, aki ismer kívül-belül. A legjobb barátod az, akinek sosem kell kérdeznie, mert már tudja a válaszokat. A legjobb barátod az, aki veszekszik veled, hiányol és a sok hülyeség után is kibékül veled. Aki melletted áll a nehéz időkben is és mindig elnézi, ha egy r*b*ncként viselkedsz. Aki nem várja el, hogy bocsánatot kérj tőle. A legjobb barát az, aki köntörfalaz csak azért, hogy ne kerülj nagy bajba. Az, akinek mindig szüksége lenne rád és hiányolni fog, mikor egyedül van és te nem lehetsz ott, de tudja, hogy ott lennél, ha tehetnéd.

Aki az összeomlás közepette mosolyogni tud, az már kigondolta, kit hibáztasson.

Érzések, miket a lelkem el soha nem felejthet, pillanatok, amikért tudom, hogy érdemes volt élni.

Nálunk lányoknál a hiszti kiváltság és fegyver is egyben.

Sajnálattal üzenem a rosszakaróimnak, hogy boldog vagyok.

Átvertél. Hallom, hogy csöngetsz, megyek kinyitni az ajtót és arra gondolok, hogy nem is bírom ezt az embert, csak megint áltatni fog. Aztán kinyitom az ajtót és a rossz érzések eltűnnek, mert meglátom a mosolyod és ennyi elég. Bíztam abban a mosolyban. (...) Olyan különös, minden megváltozott. Egyik nap még te vagy a jövőm, másnap pedig a bosszúságom, most pedig majdnem a múltam.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!

A szerelem veszélyes dolog; lebegés, aminek csakis hatalmas zuhanás lehet a vége, zuhanás a fájdalomba, az elhagyattatásba és magányba.

Ezekkel a szemekkel bármire rá tudsz venni, most éppen arra vettél rá, hogy hogyan sétáljak ki az ajtódon fájdalmak nélkül.

Nem akarok nagyon reménykedni, mert minden sziának vége lesz egy viszláttal.

Az egyik szemem sír, a másik nevet, mert hülye voltam, és foglalkoztam veled...

Az a nagy baj az idővel, amit megtanultam az alatt a két hét alatt, amit veled tölthettem, és az alatt az utolsó két hónap alatt, amit vele, hogy végül mindig elfogy. Fogalmam sincs, hogy merre lehetsz a nagyvilágban, John, de tisztában vagyok vele, hogy már rég elveszítettem a jogot, hogy tudjam. Mindegy, hány év telik el, egy mondatot mindig őrzök a szívemben: majd találkozunk.

Az egyedüllét nem egyenlő a magánnyal. A magány ugyanis az, amikor az ember nincs kibékülve azzal, amit a tükörben lát. Az a magányos ember, aki valamiért képtelen kilépni a saját falai közül. De nem mindenféleképpen marad magányos az az ember, aki falakat, rosszabb esetben várakat épít maga köré, mert jön egy szerencsés ember, aki lerombolja azokat. Az viszont örökké magányos lesz, aki úgy érzi, nem érdemli meg, hogy szeressék.

Az élet olyan, mint amikor hagymahámozás közben sír az ember

2 lehetőség, 2 zsákutca. Vagy kigyógyulok a szerelemből, és veszítek 1 barátot. Vagy maradok és szenvedek.

Az érzések, amik a szívemben voltak, már eltűntek, és hosszú idő után először, igazán nem érdekel az egész.

 

Hát pukkanjon szét minden léggömb és szórodjon szét minden zizi,

Nem hívlak én sem többet

Leszoktatom magam rólad szivi

Azt mondtad, azt hittük, ez örökké tart, de az ezredik szeretleknél a kréta elkopott.

„Az alkohol feledteti a gondokat, de nem csitítja le a háborgó lelket.”
"Egyetlen pohárka italtól berúgok már. Csak azt nem tudom, hogy ez a 18. vagy 19. pohár."

Nem az a baj, hogy túlságosan sok a bolond, hanem az, hogy a villámcsapás nem oda sújt, ahova kéne.

 

Nem látom már meg, de néha gondolok még arra,
Mi lett volna, ha a kezdeteknél nem fordulok balra

 
Mi lenne, ha kitörölnék mindent amit tettem
És egy mozdulattal elsöpörném mindezt körülöttem.

 
Megköszönném, amit kaptam, de jobban fáj a hiányod,
Légy velem, ne titkoljuk, nekem nem számít, hogy ki látott.

 
Mással vagy helyettem, mégis engem látsz a szemében,
Nem szereted úgy, mint engem, mégsem hagynád el értem

 
Te a csókod hagytad a számon, én egy könnycseppet az arcodon,
Bármit tettem, megbántam, Te tudod hozzád tartozom.

 
Sírva mondtad ki, már akkor tudtad hiba volt,
De az idő, ami eltelt, most végül engem igazolt.

 

Amikor megismertem, nem tudtam, hogy valaha ennyire fogom szeretni.
Azt az embert:
Ki bajban is fogja kezem,
Ha szomorú vagyok együtt sír-ha boldog vagyok együtt nevet velem,
Olyan mintha Ő lenne a másik felem, úgyhogy nélküle el sem tudnám képzelni az életem!” ♥

'Ha belenézel egy lány szívébe.. meglátod azt, hogy mennyit sírt valójában. Látni fogsz titkokat, barátokat, hazugságokat.. De látni fogod azt is, amit (talán) sosem érthetsz meg: hogyan tud erős maradni akkor is, mikor semmi sincs rendben.

 
Hiába is próbálom, hisz minden szavam kevés lenne,
Bármit is mondanék, nincs semmi, ami elérhetne

 

Rég volt a búcsú, mégis megbántam már ezerszer,
Mikor vége lett, csak azt kértem, hogy engem ne felejts el!

 
Mi lenne, ha megcsókolnálak, lenne rá magyarázat?
És egy csókomból varázsolna egyetlen szád szava százat.

 
De pszt, jön a mentő, hallod a szirénát?
Mentés helyett viszont átgázolt kettőnk szívén át

 
Egy szervátültetés kéne, a te szíved az enyémbe,
Hogy lásd, ahogy próbált vért pumpálni a reménybe,

 

Menj, bébi menj, inkább ne nézz vissza többé már,
Én sajnálom, de a múltban az összes álmunk köddé vált!

 
Mese volt a bizalom, hogy boldogok lehetnénk?
Ez őszinteség, vagy csak azt hallom mit szeretnék?

1000 szóval elmondani azt nem lehet,
Hogy az én kis osztályom számomra mit jelent. :) ♥ 

-Eljött a ballagás pénteken, minden oda vesszet, csak az emlékek maradtak meg ami életünk végső percéig végig kisér minket. Mindenki tanult mindenkitől,a rengeteg nevetések, a szivatások, a soksok videó és kép ez mindmind gyönyörű emlék.Soha de soha nemfoglak elfelejteni titetek kedves 8.D. Köszönöm hogy befogadtatok engem hatodikba, tudtátok jól hogy nehéz korszakom volt hisz elköltöztünk de ti melletem áltatok és szeretettek.

♥  Számomra ez a 2 és fél év egy tündér mese volt,aminek happy end lett a vége. Megsirattalak titetek és nagyon fogtok hiányozni. Csajok: (z)Oli,szófi,lija,lalikám,nellim,adélom,rami.. mindenki 88<3 Fiúk: drága szerelmem knyasi(L),kőce aki mindig melletem volt :( oláh, mégha sokszor felis huzott ezek ellenére ő is hiányozni fog, a fiam bénye ő is, balog beszólásai, ákos éneklése: boloooooond a szíív ha nemtud szeretni már <3 :( , tomika: szegyünk meggyet! horvát is hiányozni fog :)!. végülis az egész osztály!!! egy verset irtam hozzátok még bankett ellőt, ittvan:

Mások számára ez az osztály egy felesleg volt.
De mi jól tudtuk, hogy ez csak pletyka volt.
Irigykedtek ránk talán, hogy volt hírnevünk.
És hatalmas nagy szeretetünk.
Az utolsó napokban döbbentünk rá hogy milesz,
És mostmár mindenki más utat keres.
Lehet lesznek kikkel többet nemis találkozunk.
De 20 év mulva ujra össze zárkódunk.
Hiányozni fog mindenki,az a sok nevetés és emlék.
Fáj hogy most elkell mennünk ,legszivesebben maradnék még.
Ha meghaljuk az utolsó csengőt szót örökre távozunk.
És ahogy felnővünk egyre jobban megváltozunk.
Egy ami örök az a sok szép emlék.
Ami velün marad sokáig még.
Nem foglak titetek elfelejteni drága barátaim
Felétek húz szivemnek szárnyai.
Sokat köszönhetek amit tőletek tanultam
Igaz néha sirtam de akkor elbujtam.
Nemsokára bankett gyönyörűek leszünk.
De ez az utolsó amikor együt leszünk.
Aztán jön a ballagás fájó szivel elé látunk.
S búcsút intünk iskolánknak mert már igyis sokat vártunk.
8 hússzú év alatt mennyit változtunk.
De mostmár véglek távozunk!

♥ Viszlát 8.D

 
Ismerős helyzet? Egész végig azt állítod, makacsan, naívan, hogy te nem vagy bábu, te nem vagy porcelánbaba, akit csak úgy lekaphatnak a polcról, ha épp ahoz van kedvük. Te szabad ember vagy, azt csinálsz amit akarsz. Érző szívű, lelkű egyén, akinek igenis érzelmekre van szüksége. Csakhogy ez nem ilyen nagyon sok helyzetben. Lehet hogy még akkor is ezt mondod, amikor már nemhogy porcelánbabaként, de még rongybabaként sem kezelnek.. 

 
Úgy megyünk egymás mellett mint két ismeretlen,egymásra sem nézünk, szemünk meg sem rebben,de a szívünkben mégis vérzünk,s az utca sarkáról mégis vissza nézünk. 

A nők megérzik, ha egy férfi a szemükbe néz és másvalakit lát.

 
"Ellöknek? Felállok. Megsértenek? Lepereg. Fáj? Csak én tudom. Félek? Soha. Szomorú vagyok? Nevetek..." 

 

Nem kínzol többé, de egyszer majd felfogod, mennyire szeretlek, feledlek, szarok rád.